A közéletben és a politikában a 90-es évek eleje óta aktív. Képviselő volt a szövetségi csehszlovák parlamentben, később pedig a magyar nemzetiségi politika egyik vezető alakjává vált. Egyik szereplője a Gorilla-ügynek is. Üzleti, politikai, a szlovákiai magyar nemzetiségi érdekekért végzett és sporttevékenységeinek számbavétele nagyon hosszú:
Kiterjedt üzleti érdekeltsége van számos vállalatban, az energiától kezdve az élelmiszergyártáson át egészen a vasúti szállításig, mind Szlovákiában, mind Magyarországon és Romániában is;
Topmenedzser a pozsonyi Slovnaft finomítónál, amely nemcsak az ország egyik legnagyobb vállalata, hanem szponzoráció révén számos kulturális és sporttevékenységre is hatással van.
Azt, hogy a politikai történésekre a millennium fordulóján történt távozása után is befolyással van, következetesen tagadja, de alkalmi médiakommentárjai azt mutatják, hogy továbbra is foglalkoztatják.
A Smer harmadik kormányának 2016-os megalakulása után, amelynek a Most-Híd is részévé vált, azt írta, hogy ez jó megoldás az állam stabilitása szempontjából. Legutóbb pedig az elmúlt és az idei év fordulóján két kommentárban, „Európske zjazdy KSČ“, és „Keď sa Šípová Ruženka zobudila“, bírálta az Európai Bizottság vezetését amiatt, hogy a túlzott környezetvédelmi nyomással rombolja az európai ipart.
Világi nem válaszolt a Denník E kérdéseire arról, hogyan értékeli a Smer negyedik kormányának politikáját. Pedig Fico kabinetjének intézkedéseit már számos hazai üzleti személyiség kritizálta a nyugdíjak populista osztogatása, a nyugati demokráciáktól való elfordulás és az Oroszország túlzott támogatása miatt. Világi a kormányzati politika orosz felhangjait kommentár nélkül hagyja. Fiatalként ugyanakkor visszautasította a felkínált tengerészeti tanulmányokat Oroszországban, mert zavarta őt az akkori totalitárius kommunista rendszer. A jog csak második választás volt számára a beteljesületlen tengerészeti álom után.
Visszafogottsága a Robert Fico-kormánnyal szemben bizonyára annak is köszönhető, hogy a két férfi kapcsolata sosem volt kiélezett, ami azonban még fontosabb, a jelenlegi kormány továbbra is Oroszországból akarja behozni a lehető legtöbb nyersanyagot. Éppen az orosz olaj iránt tart fenn folyamatos érdeklődést Világi Slovnaftja is.
Az Európai Únió Oroszország elleni szankcióinak bevezetése óta a Slovnaft feldolgozásának körülbelül egyharmadát nem orosz olaj teszi ki. Ez már önmagában változást jelent a teljes mértékű orosz forrásoktól való függőséghez képest. Ugyanakkor a Slovnaft csak 2027-től lesz technikailag teljesen felkészülve arra, hogy kizárólag nem orosz olajat dolgozzon fel. E dátum után pedig a nyereség már nem biztos, hogy olyan magas lesz, mint most az olcsóbb orosz olaj mellett.
A finomító jövőjével kapcsolatos kérdésekről Világi, a politikai témákkal ellentétben, most is hajlandó beszélni.
A DRUŽBA VEZETÉKEN KERESZTÜL MÁS, NEM OROSZ OLAJ IS ÉRKEZHET
Állítása szerint a Slovnaft 2027-től orosz olaj nélkül is ugyanolyan erős lehet, mint ma, amikor évente hatmillió tonna olajat dolgoz fel, és termelésének nagy része más országokba kerül. Ez azonban attól fog függeni, hogy a keletről vezetett Družba kőolajvezeték továbbra is működőképes lesz-e, és hogy ezen az útvonalon milyen más típusú olajokat lehet majd szállítani.
Felhívja a figyelmet a kockázatokra, ha Szlovákia kizárólag az Adria vezetéket használná a horvátországi Omišalj tankerkikötőből. „Ha bármi történik az Adriával, nem lesz más ellátási útvonalunk. Nem biztonságos, hogy egyetlen útvonaltól függjünk“ – mondja Világi, és hozzáteszi, hogy amikor más alternatív olajokat keresnek majd, amelyek a Družba vezetéken keresztül juthatnának el Szlovákiába, ez nem lesz lehetséges az orosz Transnefť olajvállalat beleegyezése nélkül.
A Slovnaft Világi vezetése alatt arra is készül, hogy az elektromos autók elterjedése ahhoz fog vezetni, hogy egyre kevesebb üzemanyagot fognak értékesíteni. Ezért új beruházásokkal szükséges erősíteni az olaj felhasználását a műanyaggyártásban, az üzemanyag-termelés csökkentésének rovására.
„Mérnökeink például tavaly egy új terméket is kifejlesztettek számunkra, amelyből 3D nyomtatókhoz való töltetek készülnek“ – ismertet új alternatívákat Világi.
A Slovnaft az új jövőjét a hulladékhasznosításban is látja. Nemcsak energia, hanem műanyaggyártásban is. Ehhez kapcsolódik a terv, hogy évente több mint 300 ezer tonna hulladék feldolgozására alkalmas nagy égetőművet építsenek. A céget ugyanakkor kritizálják amiatt, hogy oda hulladékot Magyarországról is szállítanak, ahonnan a Slovnaft anyavállalata, a MOL is származik.
Világi kizárja a hulladék behozatalát. „Határozottan visszautasítjuk, hogy Magyarországról hulladékot akarnánk a Slovnaftba hozni. A MOL Magyarországon két nagy égetőt épít, amelyek kapacitása hasonló a miénkhez, és a Budapesten működő égetővel együtt ez a három magyarországi létesítmény teljes mértékben elegendő lesz déli szomszédunk szükségleteinek fedezésére“ – reagál.
Emlékeztet arra az ökológusok által is elismert tényre, hogy a hulladékégetés a modern égetőkben mindig környezetkímélőbb, mint a lerakóban történő elásás. Azzal is érvel, hogy a Slovnaft új hulladékégetője nemcsak égetni fogja a hulladékot, hanem válogatni, továbbá újrahasznosítani is.
Szerinte a hulladékégetéssel nyert hő Pozsony ellátására is felhasználható lenne, így részben kiválthatná azt a hőt, amelyet jelenleg importált földgázból állítanak elő, és amely nagyobb károsanyag-kibocsátással jár. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az úniós jogszabályok már nem teszik lehetővé új hulladéklerakók megnyitását Szlovákiában, a meglévő lerakók pedig korlátozott élettartamúak. Új hulladékégetők nélkül tehát nem tudunk meglenni.